A BOLDOGSÁG VILÁGNAPJÁN (2025.03.20.)
A pszichológia megfogalmazása alapján:
– Génjeink a 100-ból 50% -kal határozzák meg a boldogságot.
– Másrészt 10% -ot a körülöttünk lévő körülményektől függ.
– És a fennmaradó 40% -ot a mindennapi tevékenységeink indítják (Lyubomirsky, Sheldon és Schkade, 2005).
Amit mondtunk, arra a következtetésre juthatunk, hogy boldogságunkat e három elem szabályozza, és bár a mi boldogságunk 60% -a, amit nem tudunk irányítani, még mindig 40% -uk van a felelősségünkért. a mindennapi életünk részét képező tevékenységek.
Nos, elgondolkodván ezen, egy felmérés alapján Magyarország az 56. helyen áll a boldogság terén, míg az első helyet Finnország birtokolja. Azt gondolom, hogy kis országunknak lehet,. hogy nézőpontot kellene váltania.
Mégis felteszem a kérdést, mi határozza meg a boldogságunkat? A saját boldogságunkat?
Miben rejtőzik az ember boldogsága?
Hívő emberként nem tudok elmenni Jézus „Hegyi beszéd”-ként ismert Boldogmondások mellett, amit részletesen a Máté evangéliumának 5. fejezetében olvashatunk.
Boldogok:
„a lelki szegények”, a „sírók”, a „szelídek”, akik „éhezik és szomjúhozzák az igazságot”, az „irgalmasok”, a „tiszta szívűek”, a „békességre igyekvők”, akik „háborúságot szenvednek el”, akiket „szidalmaznak, háborgatnak, akik ellen hazugságokat mondanak”, stb….
Ezekből a mondatokból mégiscsak az sejlik ki, hogy a boldogságunk sokkal jobban a bennsőnkből fakad, mintsem a külső körülmények határozzák meg. Félreértés ne essék, a pszichológia empirikus vizsgálatait nem szeretném nagyon minimalizálni, vagy lekicsinyíteni, hiszem nagyon sokat segít az ember megismerésében, a működésének megértésében.
Az a helyzet, hogy Isten boldogságban teremtette az embert, jó kedvében volt, amikor alkotta, és meg is állapította, hogy igen jó! Tehát ez alapján megállapítható, hogy Isten egy boldog Isten! És mivel az Ő hasonlatosságára lettünk mindannyian teremtve, így alapból boldogan lettünk teremtve, ez lett belehelve az orrunkba! Így kelt életre a lelkünk, hogy boldogan repdesett Isten örömében!
Akkor hol romlott el a boldogságmértékünk? Hogy lelkünk ellensége elterelte a figyelmünket, és a látható dolgokhoz kötötte az ember boldogulását. Mivel úgy szocializálta tovább az ember életét, hogy versengjen, hogy elégedetlenkedjen, hogy hálátlan legyen, hogy a meglévő helyett még többre vágyjon, így az ember öröme a másik kárában, legyőzésében lelt otthonra.
Már nem a belső értékek domináltak, hanem a kézzel csinált, alkotott dolgok nagysága, ereje, szépsége, a külcsíny, a „Dagobert bácsi” vagyonával vetekedő gazdagság, és közben elhalványult a sírás, a szelídség, az éhezés Isten beszédére, stb…,
Az Apostol együttes énekelte korábban: „Nehéz a boldogságtól búcsút benni, ma mégis könnyen megteszem!”
Vagy ott van Cserháti Zsuzsa: Boldogság, gyere haza! c. dala.
Megtalálható-e még a boldogság? Hazavárod, aztán majd egyszercsak bekopogtat? Vagy képes vagy lépéseket tenni azért, hogy te térj a boldogság Hazájába?
Milyen boldogság van a birtokodban? Maradandó vagy múlandó?
A maradandó mégiscsak az lehet/lesz, amiről Jézus Krisztus beszél, ez az a boldogság, amit nem a külső körülmények határoznak meg, hanem azzal kezdődik, hogy Jézus Krisztus bennem él!
A boldogság mindenképpen belülről kell, hogy fakadjon! Ha a belsőd rendben van, ha a prioritások a megfelelő sorrendben vannak, ha tudsz a nehézségek idején a belső értékeidre, ígéreteidre támaszkodni, ami akkor is virágzik, ha a környezeted gyászba borul, na, akkor mondhatod el, hogy igazán boldog vagy!
Ünnepld ma te is a Krisztus okozta boldogságot!
