ELÉG!
„És legyetek háládatosak! Krisztus beszéde lakjon tibennetek gazdagon úgy, hogy tanítsátok egymást teljes bölcsességgel, és intsétek egymást zsoltárokkal, dicséretekkel, lelki énekekkel, hálaadással énekeljetek szívetekben Istennek!”
(Kolossé 3, 15b-16.)
Nem tudom, hogy mindenki így tapasztalja-e mostanság, de feje tetejére állt a világ! Ez nem újdonság, sőt, lesz ez még rosszabb is, de másik oldalról pedig észre kell vennünk, hogy Isten Királyságának is növekednie kell!
Ez épp olyan, mint Dávid történetében, azt láthatjuk, hogy két királyság volt jelen, az egyik még nem regnált, a másik pedig éppen leáldozóban volt.
Na, pont így vagyunk most is. Az ördög királysága, ez a Föld tombol, mindent megmozdít annak érdekében, hogy álmot bocsásson az emberekre, a keresztényekre. Az utolsókat rúgja, mert tudja, közel a vég! Eléri, hogy lassan teljesen csak kultúrális rendezvénnyé, eszem-iszommá váljanak az istentiszteletek. Fantasztikus előadók, coach-ok, hírességek, szakmai zsenik, docensek „szolgálnak” de csak földi doktrína szerint, a füleket simogató előadásokkal, stb… Hiányzik és egyben hiánycikk a gyülekezetekben , az utcán a bűnről és megtérésről beszélni.
Elérkezett az Egyház megint abba a korba, amikor Jézus ismét kopogtat az ajtón bebocsátásért, mert mostanság „véletlenül kint felejtettük és még be is csuktuk az ajtót Őelőtte.”
Nekem személy szerint elegem van abból, hogy nem hangzik más az Isten népe között, csak a kibeszélés, a kritizálás, a pletyka, a mindenben is a hibák keresése, protokollárisak a köszöntések, nincsenek igazi személyközi kapcsolatok.
Hangtalanná válnak az imaórák, nincsenek imatémák, Szent Szellem nélküliek a dicséreteink, a prédikációink, és véletlenül az igehirdető másként viselkedik az emelvényen és másként az emberek között!
A testvérek nem jönnek el az alkalmakra, nincs odaszánás, ár megfizetés, nincs hűség, nincs igazi megtérés, Istenkeresés! Miért?
Hol van az igazság?
Ki fogja kiáltani velem: ELÉG!?
Engedjük, hát vissza Isten Szellemét az életünkbe, a gyülekezeteinkbe, a közösségeinkbe, mert akkor visszajön a hála is, visszajönnek az igék, kijelentések, amik a beszédünk központjává válnak, ha hálásak tudunk lenni, akkor lesz dicséret az ajkunkon, akkor lesz zsoltár a szívünkben, akkor az intés is kellemes lesz, mert visszairányítják a figyelmünket Krisztusra!
Nézd meg, ha az imád károgás helyett hálaadás lesz, mennyire megváltozik a szellemi légkör is!
Ne azt nézzük, hogy megint unalmasak az alkalmaink, az imaóráink, hanem kérdezzük meg bátran magunktól: Mit teszek hozzá, hogy jobb legyen?
Ne kidobjuk a mennyből kapott Ajándékunkat, hanem éljünk Vele!
Ha nem fájnak neked ezek az események, akkor még nem szenvedsz eléggé….
Isten keresi azokat az embereket, akik veszik ai Istentől nyert, örökölt hatalmukat, felemeleik a hangjukat az ördög rendszere ellen és változásért imádkoznak!
Lennél te is a részese?