VIGYÁZZ, MI A CÉLPONT!
Az Efézus 6:13-17-ben olvashatunk a lelki fegyverzetekről, amelyet Pál apostol mutat be. Ezek olyan fegyverzeteket, vagy öltözet, amit miattunk gyártottak le a Mennyei gyártósoron, hogy az Isten embere fel legyen szerelkezve, készülve a nehéz időszakokra, ami sokkal közelebb van, mint gondolnánk!
„Igazságszeretet, megigazulás páncélja, békesség evangéliumának hirdetésének készsége, hit pajzsa, üdvösség sisakja és végül a lélek kardja..”
Ezek a csodálatos védőeszközök azért vannak, hogy támogassák az embert, hogy megvédje az embert, hogy akár a sisak által jelezze az életünk, hogy kihez tartozunk, kinek a csapatában harcolunk.
Mégis, be kell vallanunk, hogy sok esetben a vitrinben vannak ezek a védőeszközök, szépen portalanítjuk őket, de nincsenek használva, nincsenek helyzetbe hozva!
Pedig a védőeszközöknek csak akkor, és csakis akkor van értelmük, ha használva vannak!
Van olyan, hogy használjuk őket, csak nem helyesen! Legtöbb esetben csak vagdalkozunk, hadonászunk, és céltalan az egész! Eredménytelen!
Számomra ma egyre jobban felháborító, amilyen eszköztelenekké váltunk, mi magunk, keresztények is! Sokszor nem hiszünk az ima erejében, és ezért nem imádkozunk gyógyulásért, szabadulásért, ezért nem hirdetjük az evangéliumot, és egy idő után csak magunk körül forgunk. Nem kinyílik, és nem tágas tér lesz előttünk, hanem egyre szűkebb, egyre szorosabb. Ezért nem merünk új területekre menni, félünk kimenni az emberek közé, pedig a „Föld, melyre lábad lép, réges-régen a Tied!”, mert az Úr szándéka az, hogy ma is teret hódítsunk a Szelleme által! Hogy lelkeket mentsünk, hogy az épületek építése, csinosítása, modernizálása és egyre jobb komformitása helyett vállaljuk be azokat a helyeket, embereket, akik nincsenek pompában, akik éhesek az Isten beszédére, de pontosan arra várnak, hogy a te hangodon szólaljon meg az Ige!
E helyett mi történik? Mivel nincsenek használva a fegyverek, így nincsenek bizonyságok, nincsenek győzelmek, nincsenek kihívások, és mit csinál a kedves keresztény testvér? Elkezd a saját testvére ellen fordulni. Elkezdi kritizálni a szolgálatát, elkezdi a világot behozni a gyülekezetbe, nincs radikális döntés, nincs igazi stratégia, nincsen kihasználva az Isten adta idő az örömhír megosztására. És ez már nem az Isten Országát/Királyságát építi a gyülekezetekben és az egyházban.
Az egyik testvér éppen kinyírni készül érzelmileg, szellemileg a másikat, mert elvesztette a fókuszt. Éppen ezért olyan ez, mint a kard, kétélű fegyver. Sokkal többet tudunk vele ártani, mint használni!
Az eszköztelenség, a fegyvertelenség odáig vezet, mivel nincs használatban, akkor olyan dologgal kell előrukkolni az embereknek és testvéreknek, ami szenzáció, nem Istenről szólnak ezek, sokkal inkább megfogható tudásról, egyik ember felemelése a többiek közül, és saját „királyságok” építése, ahol az emberek maguknak és maguk köré gyüjtenek embereket, akiket úgy mutat be a másiknak, hogy az „én gyülekezetem” az én báránykáim, stb….Pedig egyedül Istennek van gyülekezete, Istennek vannak báránykái, tanítványai, fiai.
A Bibliában nem olvasom azt, hogy arról ismerik meg az emberek, hogy keresztények, mert olyanok, mint a…., hanem arról, hogy olyanok, mint Krisztus!
Testvéreim! Nagyon komoly időszakba léptünk! Abba is időbe, amikor igazán szükség van egymásra, amikor igazán be kell lendülni az evangélium hirdetésébe, amikor kéz a kézbe megyünk, és emberket mentünk a Mennyország számára!
Komoly döntéseket kell hoznunk azon a téren, hogy mit vagyok hajlandó építeni? Kivel? Mibe akarok belefektetni?
És akár többször próbálkoztál, de nem sikerült, kudarcot vallottál a béketűrésben, a szeretet gyakorlásában, az nem aztz jelenti, hogy feladhatod, vagy, hogy dobd el a fegyvereidet, hanem próbálkozz még többet és még többet! Nagyon sokan a látható gyümölcsök hiánya miatt feladják, de közben a szellemvilágban igenis nagy dolgok történnek!
Közös ima, közös dicséretek, közös zsoltáréneklés, közös szellemi hadviselés, ez az amire szükség van! A testvéred nem az ellenséged, ő nem a neked kijelölt célpont! Ahelyett, hogy a másik ellen vagy, adódjanak össze az erőitek és harcoljatok a lelkünk ellensége ellen Jézus Krisztus hatalmas nevében!
Hadd legyen büszke Isten az Ő harcosára, amikor leszáll az éj!
Bele állnál te is ebbe a mozgalomba?